A történetekben több kórház érintett: Budapesten és vidéken
Szültem 2008-ban: Szülésznő: 35000 Ft, Orvos: 70000 Ft +szülés előtt egyszer karácsonykor ajándékba 20000 Ft- Doki: Nem kérte, de tudtam hogy ennyit illik. Adtam, mert megérdemelte: sokszor este, ügyeletben vizsgált, nem kellett szabadnapot kivennem a vizsgálatokra.
A szülésznő gyakorlott, kedves hölgy volt. Nem kérte, de örült neki. Mindketten egy hosszú éjszakai ügyelet után maradtak velem, nem is értem hogy bírták. A doki keze az előző éjszakai ügyelet után már annyira remegett, hogy az aktuális ügyeletes orvos varrt végül össze.
P.S.: Biztos ment volna pénz nélkül is, de lehet, hogy nem éreztem volna a változó ügyeletes orvosok mellett biztonságban. Biztonságot vettem.
2008-ban az 5 napos kislányomat a sürgősségi gyermekmentő szállította át a az egyik gyerekkórházból a gyermekklinikára epilepszia gyanúval (hál Istennek nem az). Papirozás után bejött a mentős orvos a szobánkba, és várakozás teljesen nyújtotta a kezét.
Megráztam. Nem voltam magamnál a stressztől.
A doki csalódott arccal távozott. Akkor jöttem rá, hogy pénzért jött.
2011-ben egy ájulás után szálítottak az egyik kórházba kivizsgálásra. Nem volt nálam csak 1500 forint, azt odaadtam a mentősnek. Nem kérte, de hálás voltam az együttérzéséért. Végig nagyon emberien viselkedett, és ugyanazt a kimerültséget láttam a szemében, ami engem kicsinált.
2012-ben mentősöknek adatam 2000 forintot, a nagybátyámat szállíották egy távoli kórházba. Nem kérték, szabodtak, elfogadták. Az ügyeletes orvosnak 3000 Ft-ot adtunk.
2012-ben és 2013-ban a családom - főleg édesapám - 2*6 hét alatt ca. 100000 forintott költött orvosok és nővérek, betegszállítok motiválására édesanyám gyógykezelései során. Hatott.
.... és még sok-sok esetet tudnék felsorolni a családból.
A hálapénz ezekben az esetekben 50%-ban valóban a hála kifejezésére szolgált, pár esetben figyelmet és biztonságot vásároltunk.
Szörnyű, hogy úgy érzem a figyelmet meg kell vásárolni?
Ez azért van, mert olyan ez a rendszer, hogy a figyelem és a szakemberek ideje a szűk keresztmetszet.
Mert éhbérért dolgoznak orvosok és nővérek, embertelen körülmények között, és mert az administzráció miatt csak a gyógyszer beadásra és infúzió bekötésére marad idejük - elesett beteget etetni, mosdatni, felgondozni, érdeklődni, együttérzeni már alig. Az emberi teljesítőképesség határain dolgozik a többség, és miközben háromszor annyi nehéz beteg jut rájuk, mint nyugaton, ötöd annyi pénzért dolgoznak, mint nyugaton. Esetleg a hálapénzzel itthon lehet tartani néhányukat. Minannyiunk érdekében.
És talán ha többen vállalnának önkéntes munkát az egészségügyi intézményekben, hogy tehermentesítsék a nővéreket az etetésben, takarításban.
Vissza
