Műtétre volt előjegyzésem. A "bemutatón" többször felhívták a figyelmemet arra, hogy fogadhatok orvost. Többször elmondtam, hogy nincs rá pénzem. Ennek ellenére kaptam időpontot. Én meg is jelentem az osztályon, megkaptam az ágyat, majd újra bemutatóra hívott az osztályvezető orvos. Megvizsgált, ráfeküdt a hasamra és a kb. 10 éve sehová nem mozduló, illetve növekvő cisztát a bal oldalomon (jelzem, nekem a jobb oldalomon volt) úgy ítélte meg, hogy szétrepedt. A főnővér tanácsolta, hogy azért csináljanak egy UH-ot, ami megtörtént. Ott 2 orvos állította, látta és leírta, hogy a ciszta ott van. Ennek ellenére az osztályvezető hazaküldött. Egy hónap múlva megműtöttek - akkor már lényegesebb nagyobb műtétet láttak szükségesnek -, az ominózus osztályvezető műtött, aki másnap elment szabadságra. A műtétem itt is tolódott még egy nappal, mivel jött egy fizető vendég, akit az én időpontomban műtöttek, kisebb problémával, de volt fogadott orvosa. Volt olyan nap, hogy nem kaptam ebédet, mert egyedül voltam az utolsó szobában, és addig nem jöttek el. Nem mintha ehető lett volna az étel...
A varratszedésre senki nem volt kijelölve, így a hazajövetelem napján du. 13 óra körül (az ágyat 10 órakor el kellett hagynom) az épp ügyeletes orvos így szólt hozzám: " Na jöjjön, majd én kiszedem."
Ha hálás lehettem volna, talán valakinek adok hálapénzt. Nem volt kinek...
Az egyik Pásztóról induló menetrendszerinti helyközi autóbuszon kértem egy jegyet, mire a vezető megkérdezte, hogy szükségem van-e a jegyre. Mondtam, hogy igen, el tudom számolni (ami nem igaz), ezért nem tudta zsebre tenni a pénzt. Viszont a nyugdíjasok csúsztattak egy-egy százast, hogy a megadott helyen (megállón kívül) álljon meg nekik, így körülbelül egy 1000-es csak összejött, amíg én utaztam.
Magánrendelésen történt a vizsgálat. A rendelőben nem volt gyakorlatilag semmilyen műszer és a szakszerű lelethez szükség lett volna megfelelő CT-eredményre.
A hosszú várakozási idő miatt az orvos felajánlotta, hogy a közkórházi munkahelyén "le tudja rövidíteni" a több hónapos várakozási időt, gyakorlatilag pár napos határra. Az összeg 40.000 Ft lett volna, alapvetően elvből nem vállaltam. (a magánrendelési vizsgálatról is csak sima blokkot kaptam, kb. 10 perc, 12.000 Ft.)
2011-ben történt.
Költözésünk után derült ki, hogy az előző lakó "megmágnesezte" a ház villanyóráját. Az így tönkrement óra jóval többet számolt mint amit fogyasztottunk.
Az ELMŰ honlapján kerestünk egy szakembert aki kijött és egyből közölte, hogy az ELMŰ minket mindenképp meg fog büntetni, így jobban járunk,
ha veszünk tőle egy kütyüt, ami ha bedugunk a villanyóra mellé, akkor nagyjából harmadolja a fogyasztást (40 ezer forint) és e mellett még wattonként 70 forintért vissza is tekertetjük vele az órát.
Elküdtem a francba, mert utálom az iylen kerülő utakat, többet nem is láttam. Közel fél éves levelezés, személyes tárgyalás és egy darab igazságügyi szakértői vélemény után az ELMŰ elfogadta a mi verziónkat.
Ez csak annak volt köszönhető, hogy a leszerelt és bevizsgált villanyórát már nem tudták egy újabb általunk felkért szakértőnek bemutatni, mert azt a raktárjukban porrá törték (átment rajta egy targonca - a kinézete alapján oda-vissza)
Lehet nem tudjátok használni a történetet, mert nyíltan nem kértek pénzt, de végig mélységesen megalázó bánásmódban volt részem, amikor kiderült, hogy nincs fizetett szülészorvosom. "Hogy akar így szülni?"- kérdezték, és akkor még azt hittem, hogy simán, de hamar bebizonyították, hogy felelőtlenség volt nem fizetni.
Az első ügyeletesnek épp fizető vendége volt, úgyhogy 14 óra alatt kétszer jött be, a többi tizenvalahány szülő nőnek jött sorban a saját orvosa, és vitte őket külön szülőszobába, ahol a férjük velük lehetett, amíg én órákon át egyedül egy átjáróteremben feküdtem-- ami még a jobbik állapot volt, mert utána átvitt a nővér beöntést adni, felfektetett egy vizsgálóba, majd 20 percre eltűnt. Azt hiszem életem legmegalázóbb élménye volt, ahogy jöttek-mentek az orvosok, amíg én szétfeszített lábakkal ott vártam, hogy mikor jön vissza a nő. Utána a rettegéssel teli folyosón való "rohanást" két fájás között, hogy elérjek a wc-ig, nem részletezném...
Igazából a kontraszt volt rémisztő, hogy láttam, hogy más anyukákkal mennyivel figyelmesebbek.
Tavasszal egy ***** egyesület vásárolt volna vidékfejlesztési uniós támogatásból a cégemtől 2.5M értékben eszközöket. Ennek a feltétele az volt, hogy egyéb eszközöket nettó 16M értékben importáljunk részükre minimális haszonnal, illetve az összesen bruttó 23.5M -ból 2M-t kellett volna visszafizetni, ami értelmetlenné tette volna az üzletet.
Október elején egy fővárosi ***** tartozó beruházással kapcsolatban kértek cégemtől árajánlatot. A tényleges munka értéke bruttó 1.5M körül mozgott, de az ajánlatot bruttó 8M-ról kellett beadni, ugyanis 5.5M-t vissza kellett volna adni az "ügyintézőnek" nokiás dobozban. Később ezt a csúszópénzt vélhetőleg a biztosabb üzlet reményében 2M-ra leszállította, de az "üzletet" meghiúsítottam.
Őszintén? Nem hiszem hogy bármilyen komolyabb üzletet össze lehet hozni kenőpénz nélkül ma Magyarországon! Az emberek vérében van... Viszont ez nem a valódi értékeket képviselő valóban innovatív cégeket helyezi előnybe, hanem azokat akik szintén hajlamosak a korrupcióra, a tisztán üzleti szemléletű szélhámosokat!
B kategóriás jogosítvány forgalmi óráin feljött a téma, hogy sok helyről hallani kenőpénzes vizsgákról. Az oktatóm ezzel egyetértett, de elmondta, hogy eszembe se jusson kenőpénzt adni (nem is állt szándékomban, elég jónak tartottam magam egy sikeres vizsgához). A vizsga szabályosan lefolyt, mehettem az okmányirodába. NEM MUSZÁJ FIZETNI A SIKERES VIZSGÁÉRT!
Nem kértek, nem adtam, de éreztették velem, hogy kellett volna...
A velem egy kórteremben lévôk közül láthatóan más hozzáállást tanúsított az orvos ahhoz a pácienshez akitôl kapott.
Vizsga előtt tudta, hogy autószerelőként dolgozom, megjegyezte: sikeres vizsga után szeretne egy teljes szervizt a kocsiján, mivel akkor már 3 éve rendszeresen vezettem a telephelyen, semmi gond nem volt, sem a rutinon, sem a forgalomban. Utána felhívott, hogy esedékes lenne a szerviz, erre visszakérdeztem: ki is vagy te? (nem válaszolt).
Gyakori nevemnek köszönhetően kerülhettem rá egy baráti társaság levelezésére, amiben arról van szó, hogy a hétvégén bérelnek egy hajót és vitorlázni fognak Balaton****. Az …
Reggel az oktatóm azt mondta, enyhre rossz híre van: vadonat új vizsgabiztost kaptunk, aznap kezdett a szakmában (vagy legalább is a ****i pályán), és semmit sem lehet tudni róla. Ill. …
Én az ***** utcában estem át a kellemetlen vizsgálaton, előre felajánlották: altatás, vagy bódítás + görcsoldás. Nem kértem altatásban.
A vizsgálat előtt közölték: nem adnak előre semmilyen fájdalomcsillapítást, se semmit, majd menet közben, ha annyira nem tudom elviselni.
