A történet rövid lényege: Tanszéki demonstrátor lettem az egyetemen. Örültem is a havi 8000 forintnak meg a kulimunkának. A csavar akkor jött, mikor úgynevezett karácsonyi pénzt osztottak, ezt az egész karon kapjuk. Viszont én meglepődtem, ugyanis 140.000 Ft-t kaptam. Másnap megint a nevezett tanszéken voltam, és az egyik ott oktató tanár finoman közölte velem, 100.000 Ft-t le kell adnom neki, a többi az enyém. Mi is volt ez a pénz?: leesett később, mivel műszaki egyetem lévén, vannak maró/eszterga stb. gépek így van hogy kifelé dolgoznak, ez a pénz plusz. (mivel számlát írnak), a másik "forrás" a tanszék különböző eszközeinek az öncélú "privatizálása", viszont ezt a többletet tisztára is kell mosni. Az természetesen szóba sem jöhet, hogy esetleg korszerű oktatási eszközöket vegyenek rajta. Utólag belegondolva egy eszköz voltam, nem kellett volna egy fillért sem visszaadni...
A szülész-nőgyógyásznak fizettünk valamint az altatóorvosnak.
Próbáltunk fizetni a csecsemőosztályosoknak, hogy feljöjjenek egyáltalán az osztályra, de végül az egyik takarítónő kapott pár ezer forintot, aki többször segített a kicsinél (!). Gyerekorvossal mindvégig nem találkoztunk, nem beszéltünk.
Pár év után újra helyközi buszra szálltam egy Pest megyei településen vendégeskedve.
"A boltig kérek egyet"- mondtam. Ebből talán érthető, hogy jegyre gondoltam.
Jegyet nem kaptam, de a teljes ár, 250 ft helyett 100 forintból kaptam a visszajárót.
Út közben fültanúja voltam a soför telefonbeszélgetésének, ahol talán kollégájával(?) az ellenőrök hollétét egyeztették.
A sofőr jól járt, mert zsebre dolgozott.
Én jól jártam, bár szándékomon kívül, mert kevesebbet kellett fizetnem.
Rosszul csak a busztársaság, és az áfától eleső állam járt. És mindenki, mert ha a jegyeladásokkal számolják a forgalmat, akkor teljesen téves elképzelések alakulnak ki egy-egy vonal kihasználtságáról, és a pénzhiany mellett ez is okozhat járatritkításokat.
Gerincsérv műtét Budai Klinikán. Orvost háromszor láttam, a műtét után mondta, hogy hazamehetek hétvége előtt, de előbb beszéljünk arról, hogy ment a műtét (itt lehetett érteni, hogy arra gondolt, hogy fizessek neki, mert belengette, talán új műtét is kell majd valamikor, esetleg számíthatok rá) és persze aztán a konzultációhoz (az "átadás tiszteletére") félreérthetetlen módon kiküldte az ügyeletes orvost az orvosi szobából. Hat hetes kontrollra azért majd fáradjak inkább az ambulanciára az ügyeleteshez - mondta.
Az csak a varratszedésre, hetekkel később derült ki, hogy iszonyú rondán "fércelt" össze (fiatal nő létemre). Sebaj, a plasztikai sebészeten örömmel várnak hegkorrekcióra. Csak pártízezer forint lesz :S Sima ügy...
Anyám rákos volt,többször műtötték és kemoterápiára is kellett járnia. Az orvosok és ápolónők gyakorlatilag elvárták a hálapénzt és még így is akadt köztük olyanok,akik sosem értek rá kérdésekre válaszolni,emberségesen bánni vagy rendesen kivizsgálni. A hálapénz segítségével nekünk is sikerült 2 és fél hónap helyett 2 hét múlvai időpontot szerezni. Anyám másfél évig volt rákos,szerintem ezalatt 350-500 ezer között volt a hálapénzként elosztogatott összeg.
Gyakori nevemnek köszönhetően kerülhettem rá egy baráti társaság levelezésére, amiben arról van szó, hogy a hétvégén bérelnek egy hajót és vitorlázni fognak Balaton****. Az …
Reggel az oktatóm azt mondta, enyhre rossz híre van: vadonat új vizsgabiztost kaptunk, aznap kezdett a szakmában (vagy legalább is a ****i pályán), és semmit sem lehet tudni róla. Ill. …
Én az ***** utcában estem át a kellemetlen vizsgálaton, előre felajánlották: altatás, vagy bódítás + görcsoldás. Nem kértem altatásban.
A vizsgálat előtt közölték: nem adnak előre semmilyen fájdalomcsillapítást, se semmit, majd menet közben, ha annyira nem tudom elviselni.
